AdatSzalon Kollégium - BÜK - 2022. október 13. - KREDITES ELŐADÁS

Időpont: 2022. október 13. csütörtök 15:00 - 17:00 

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara - 1055 Budapest, Szalay u. 7. 

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet 2022. október 12. 12:00 óráig lehet megtenni az alábbi linken: JELENTKEZÉS

Téma: Az adatvédelem és egyes ügyvédszakmai kérdések az ügyvédi praxisban

1. Az adatvédelem alapjai az ügyvédi irodában

1.1. Alapvető fogalmak és tudnivalók a GDPR-ról 

1.2. Az adatvédelem megjelenése az ügyvédi praxisban

1.3. Jogalapok, az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos személyes adatkezelés során alkalmazott jogalapok

1.4. Az adatkezelés további kérdései: őrzési idő, az érintett tájékoztatása, érdekmérlegelési teszt, adatkezelők és adatfeldolgozók

1.5. Gyakorlati tudnivalók és tanácsok 

1.6. Egy konkrét példa: az ingatlan adásvételi szerződés

2. Nyilvántartások

2.1. A kötelező nyilvántartások köre az ügyvédi irodában

2.2. A nyilvántartandó adatok köre és a megőrzési idők

2.3. A nyilvántartás módjára vonatkozó szabályok

2.4. Irattörlés és selejtezés

3. Az ügyvédi tevékenység adatvédelmi kérdéseit érintő lényeges szabályok és alapfogalmak 

3.1. Az ügyvédi megbízás

3.2. Ügyfélazonosítás, JÜB, Pmt-átvilágítás

3.3. Konkrét példák, jó gyakorlatok ismertetése

4. Kérdések – válaszok

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet 2022. október 12. 12:00 óráig lehet megtenni az alábbi linken: JELENTKEZÉS

2020-ban hívtuk életre az Adat Szalont azzal a céllal, hogy összehozzuk az adatvédelmi jog iránt érdeklődő kollégákat és szakembereket, és egy kávé mellett megbeszélhessük az aktuális témákat. Ezt követően útjára indult az Adat Szalon Online, ami lehetőséget teremtett arra, hogy több kollégához jussunk el. Hiszünk azonban az élő szó erejében, ezért edukatív jellegű előadásainkat mostantól Adat Szalon Kollégium címen tartjuk. 

Az adatvédelmi jogot nem sokan tartják a legizgalmasabb jogterületnek. De sajnos napi munkánk során nem lehet elkerülni az alkalmazását.

Bízunk benne, hogy az Adat Szalon Kollégium jó alkalom lehet az adatvédelem iránt érdeklődő kollégák találkozására és egyes érdekes, adatvédelmi kérdések megvitatására. De örömmel látjuk azon kollégákat is, akik még csak ismerkednek a jogterülettel. 

Az előadás során lesz lehetőség kérdezni, illetve igyekszünk szövegszerű javaslatokat is megfogalmazni.

A Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága az előadást nyilvántartásba vette 2 kreditpontos képzési eseményként.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet 2022. október 12. 12:00 óráig lehet megtenni az alábbi linken: JELENTKEZÉS

A képzésen érvényes regisztrációval bármely területi kamara tagja részt vehet. Kérjük, hogy a résztvevők hozzák magukkal ügyvédi igazolványukat. 

Ha a témával kapcsolatban konkrét kérdéseid vannak, elküldheted előre vagy megírhatod az eseménynél. Ha valamely más témában szívesen hallgatnál vagy tartanál előadást, írj az iroda@dekanydora.hu e-mail címre.

Várunk szeretettel minden érdeklődőt.

dr. Kiss Ráhel

dr. Molnár Adél

dr. Dékány Dóra

AdatSzalon előadás: dr. Zárai Eszter - A Be. és a GDPR találkozási pontja

dr. Zárai Eszter

A Be. és a GDPR találkozási pontja: 

A „Magánvádló” adatkezelési és adattovábbítási tevékenysége és annak adatvédelmi aspektusai egy konkrét jogeset kapcsán

 

Előadás: 2022. szeptember 08.

Témám: Be. és a GDPR találkozási pontja: A „Magánvádló” adatkezelési és adattovábbítási tevékenysége és annak adatvédelmi aspektusai egy konkrét jogeset kapcsán

Ügyszám: NAIH-2868 – 23/2021.

Készítette: dr. Zárai Eszter ügyvéd

***

Tartalom:

I. Jogeset leírása, tényállás

II. Alkalmazott jogszabályok

III. Találkozási pontok

IV. A NAIH döntése

V. Konklúzió/átvezetés

***

I. Jogeset leírása, tényállás

 1.1. Kérelmezett (az adatvédelmi eljárás Kérelmezettje) feljelentésével magánvádas büntetőeljárást kezdeményezett a Kérelmezővel (jelen adatvédelmi eljárás Kérelmezőjével), mint magánszeméllyel (egyébként Jogtanácsos) szemben a PKKB előtt, mert ő, ok nélkül adta át az ügy másik két terheltjének az ő „szigorú magántitkát”, amely egy magán levele volt. Az ügyben büntetőeljárás indult magántitok megsértése miatt. Az ügyben a PKKB személyes meghallgatást tűzött ki, ahova a Kérelmezőt feljelentettként kísérelte meg idézni. Tekintettel arra, hogy valami oknál fogva a PKKB nyilvántartásában téves cím szerepelt, a kézbesítés Kérelmező részére történő kézbesítése sikertelen maradt, mert az a cím „nem azonosítható” jelzéssel érkezett vissza. Később történt egy másik címre is egy kézbesítési kísérlet, de az pedig „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. A Kérelmezett a büntetőeljárás anyagaiba történő iratbetekintés során értesült arról, hogy Kérelmező a leveleket nem veszi és nem vette át, így a felbontatlan borítékot és az idéző végzést elküldte az egyébként Jogtanácsosként dolgozó Jogtanácsos munkahelyére, mely levelet így megkapta a Társaság kamarai jogtanácsosa, igazgatósági elnöke, felügyelőbizottságának tagja és még egy pár alkalmazottja által is használt és látott email címére. A megküldött idézés bevezető része alapján a címzettek előtt egyértelművé vált, hogy a Kérelmező ebben a büntetőügyben „terhelt” és egyébként maga az idézés is számos, a Kérelmezőre vonatkozó bűnügyi személyes adatot tartalmazott. Az emailből kiderült az is, hogy ez azért került megküldésre, hogy a Kérelmező ne tudjon a büntetőjogi felelőssége alól kibújni, és hogy az eljárás ne húzódjon el feleslegesen.

 

1.2. Később világossá vált, hogy az email cím, ahova a levél érkezett egy központi email cím, amihez 142 fő fér hozzá.

 

1.3. A Kérelmezett – már az adatvédelmi hatósági eljárás iránti eljárásban - védekezésül előadta:

- a Kérelmező nevén és email címén kívül más személyes adatát nem küldte meg az email címre,

- az adattovábbítás célja az volt, hogy a Kérelmező biztosan megjelenjen a tárgyaláson,

- panaszként is szolgált ez az email a társaság felé (kvázi ez egy panasz levél is volt).

 

1.4. A Kérelmezett kérte:

- az eljárás megszüntetését, mert hogy nem lépett túl a személyes célon, az adatkezelésére, mint magánvádló az Infotv. szabályai vonatkoznak, hiszen büntetőügyben, mint magánvádló jár el (megjegyezve azt is, hogy a NAIH jelen eljárással az Infotv-be ütközően tisztességtelenül avatkozik bele a büntetőeljárásokba),

- az eljárás megszüntetését, abból az okból is, hogy levele nem tartalmazott a néven kívül személyes adatokat,

- az eljárás megszüntetését, arra hivatkozással, hogy ő magánszemély, nem adatkezelő, alapvetően még az Infotv. sem vonatkozik rá (nemhogy a GDPR), egyebekben ő, mint személyes és otthoni tevékenysége keretében küldte meg az emailt.

 

1.5. A Kérelmező kérte:

A Adatvédelmi bírság kiszabását, a jogellenes adattovábbítás tárgyában, mert a Kérelmezett megsértette a

-          GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszerű és tisztességes adatkezelés elvét,

-          GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti célhoz kötött adatkezelés elvét,

-          GDRP 6. cikk (1) bekezdését és a 9. cikk (1) bekezdését.

II. Alkalmazott jogszabályok ( a teljesség igénye nélkül, lásd NAIH határozat)

2.

GDPR (18) preambulumbekezdés: ez a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe.

GDPR 2. cikk (2) bekezdés: E rendelet nem alkalmazandó:

c) természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik,

d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőtjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és a veszélyek megelőzését.

GDPR 5. cikk (1) bekezdés a-b) pont

GDPR 6. cikk (1) bekezdés

GDPR 9. cikk (1)-(2) bekezdés

Infotv. 2. § (3) bekezdés: személyes adatok bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú kezelésére e törvényt kell alkalmazni.

Be. 37. §

Be. 53. § (1) bekezdés a) pont: A magánvádló az a sértett…….

Be. 98. § (3) bekezdés: ha az érintett adatkörre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik a büntetőeljárásban részt vevő személyek az e törvény rendelkezései alapján megismert személyes adatot és védett adatot e törvény szerinti jogaik gyakorlásához vagy kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig kezelhetik.

III. Találkozási pontok/Eldöntendő kérdések

3.1. Kérelmezett adatkezelő-e és a kezelt adat személyes adat-e?

3.2. Mint magánszemély a GDPR hatálya alá tartozhat-e?

3.3. GDPR vagy az Infottv. hatálya alá tartozik-e az ügy? (hiszen magánvádló)

3.4. A kifogásolt adatkezelés személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett adatkezelés-e?

3.5. Adatkezelés jogszerű volt-e, volt-e jogalapja és alapelvek sérültek-e?

 

IV. A NAIH döntése

A Kérelmezett adatkezelő (hiszen adatot továbbított) és az Infotv. 3. § 4. pontja szerinti bűnügyi, személyes adatokat kezel, mivel a GDPR hatálya kiterjed a természetes személyekre is, ezért minőségét nem érinti az, hogy mint természetes személy jár el. Bár valóban a Kérelmezett magánvádló, de az ügybéli adattovábbítása nem esett a GDPR 2. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti kivételszabály alá, így egyértelmű volt a GDPR hatálya alá tartozik az ügy, ami tekintettel a központi emailre történő megküldésre, nem volt tekinthető személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett tevékenységnek. A Kérelmezett túlterjeszkedett továbbá magánvádlói minőségén is, mivel szinte a bíróság helyett kézbesített idézést a Kérelmezőnek, így az adatkezelés célhoz kötöttsége sérült, mivel a Be. 98. § (3) bekezdése alapján személyes adatok csak a szükséges mértékig és ideig kezelhetők. Konkrét ügyben a jogalap egyedül a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja lehetne, így a jogos érdek, de az a jogos érdek túl terjeszkedik a Be. 98. § (3) bekezdésén, az adatkezelés tisztesség volta pedig egyértelműen sérült, mivel a Kérelmezett megsértette az érintett információs önrendelkezési jogát és ezen belül a magánszféráját, hiszen az e-mailek megküldése egyértelműen alkalmasak voltak arra, hogy a Kérelmező megítélését hátrányosan befolyásolják munkatársai előtt.

 

V. Konklúzió/átvezetés

„Nem minden az, aminek látszik I.”. Bár a Kérelmezett, magánvádlói minőségben „dőlt hátra” és mosta kezeit, az Infotv. mögé burkolózva, egyes adatkezelési tevékenységét nem átgondolván, azt gondolta, hogy a magánvádlói minősége megvédi a GDPR-tól, azonban nem számolt azzal, hogy a magánvádló, bár bizonyos értelemben a vádat képviseli, de hatósági jogkörökkel nem rendelkezik, így nem volt lehetősége olyan hatósági döntéseket hozni, sőt alkalmazni, hogy egy idéző végzést kézbesítsen.

„Nem minden az, aminek látszik II.”. A fenti okfejtésnek viszont az „Inverse” is igaz, mely szerint vannak a hatóságok és bíróságok működödésében is olyan adatkezelés, melyek ugyan az Infotv. égisze alatt kerülnek kezelésre, mégis túl terjeszkednek azon. Álláspontom szerint, konkrét példát is mondva, pl az ügyvédek személyes adatainak továbbítása az egyes ügyekben és ügycsoportokban (csak azért mert az ügyvéd személyes adata az e-papíron a rendszer természeténél fogva látszik) túl mutat az Infotv.-en és sok esetben inkább a GDPR hatálya tartoznának. Ezen esetek kimunkálása még folyamatban, de a fenti jogeset kapcsán is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy adatok kezelése, továbbítása kapcsán minden esetben, mindenkinek végig kell gondolni, hogy az adott adatkezelés hogyan illeszkedik az adott tevékenységhez és a szükséges mértékhez.

***

dr. Zárai Eszter

ügyvéd

Zárai Ügyvédi Iroda

 

Ez történt - 2022. szeptemberi AdatSzalon

A nyári szünet végeztével ismét körbe ültük azt a bizonyos asztalt a kamarában. A mai beszélgetés témái két téma köré csoportosultak.

Először Adél tartott előadást a Forbes határozatból. Részletesen bemutatta mind a hatóság előtti eljárást, mind a bírósági határozatot, kiemelve, hogy az eljáró jogi képviselők milyen remek szakmai munkát végeztek az ügyben. A Forbes határozat nagyon sok olyan megállapítást tesz, mely az adatkezelés alapjaira vonatkozik, ezért nem kizárólag a sajtó általi adatkezelés terén lehet hasznos olvasmány. A határozat főbb kérdéskörei: a sajtó adatkezelésének jogalapja (e/f/a pontok), melyek a valid adatkezelési célok, közfeladatnak minősül-e a média által ellátott szerep, a tájékoztatás helyes tartalma, stb. Számomra a legérdekesebb kérdés, amit boncolgat, hogy személyes adatnak minősül-e a vélemény. Ezzel kapcsolatban pedig felmerült a beszélgetés során, hogy a tény és vélemény között hol húzható meg a határ, különös tekintettel a GDPR személyes adat fogalmára. Azt hiszem, ezt a témát még elő fogjuk venni későbbi szeánszok alkalmával.

A határozat az alábbi linken érhető el:

https://www.naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok/file/388-itelet-a-naih-2020-1154-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-104-k-701-309-2021-15

A NAIH 2021-es beszámolója, melyből szintén idézett Adél:

https://www.naih.hu/eves-beszamolok

Ezt követően Dóra tartott rövid gondolatébresztő előadást a hatóság általi adatkezelésről. A téma aktualitását egy kolléganő felvetése adta, mely szerint a hatóságok számos, teljesen felesleges adatot küldenek szét eljárásuk során, mely sértheti érintettek érdekeit. Erre kifejezetten példának hozta a közjegyző hagyatékátadó végzését, melyben az összes örökös összes adata utazik minden címzetthez - teljesen szükségtelenül. Ebben a körben megállapítottuk, hogy a bíróságokra és hatóságokra - amennyiben nem bűnüldözési, bűnmegelőzési adatkezelésről van szó - a GDPR hatálya vonatkozik. Így bár a hatóságok rendelkeznek jogalappal ezen adatok kezelésére, az adattovábbítást külön adatkezelési műveletként kell vizsgálni. Megállapítottuk, hogy az adattovábbítás során általában nem tárható fel olyan adatkezelési cél, mely jogszerűvé teszi az ilyen határozatok teljes terjedelemben történő továbbítását. Szorgalmazzuk, hogy a kollégák az eljárásaik során hívják fel erre a tényre a hatóság figyelmét annak érdekében, hogy a jogszerűtlen adatkezelést megakadályozzuk, mely esetleg az ügyfél érdekeinek sérelmével is járhat. Célszerű javasolni a hatóság számára, hogy az általa meghozott határozatnak csupán a kivonatát továbbítsa. A figyelemfelhívásra közzé fogunk tenni szövegjavaslatot, ami tetszőlegesen bevágható a beadványokba. 

Ezt követően Eszter tartott előadást a magánvádlói adatkezelésről. Az általa hozott hatósági határozat szintén nagyon érdekes kérdéseket vet fel, melyet azonban nem részleteznék, mivel az előadás vázlatát Eszter meg fogja osztani velünk itt, a blogon. Ehhez egy kicsi türelmet kérünk.

Nagyon köszönjük azoknak, akik ma is velünk tartottak. Szerintem megint inspiráló beszélgetéseket folytattunk, és örömömre új embereket is megismerhettünk.