2024. március 22., péntek

Ez történt... 2024. március 21. AdatSzalon Café

Mivel az AdatSzalon Café törzshelye, a BÜK Klub éppen szépül, ezért máshol kellett kerek asztalt kerestünk. A mai AdatSzalon Cafét a Baristum Kávézó galériáján tartottuk, ami kicsi, de kedves hely a Falk Miksa utcában. (Ha betértek, a célkás almalevet ajánlom).

Első előadásunkat Zárai Eszter tartotta, akinek a témája az ügyvédek személyes adatainak kezelése a különböző hatósági eljárásokban, különös tekintettel az adatok vándorlására. 

Zárai Eszter előadásában három rendszer működését mutatta be, így az „E-papírt”, a „Robotzsarut”, és kitért a megboldogult „IKR” rendszerre is, amit már el is fedett a feledés. Vizsgálatának tárgya elsősorban az volt, hogy az „E-papíron”, a jogi képviselők által benyújtott iratokon minden esetben látszik a jogi képviselő családi neve, születési helye és ideje, valamint az anyja neve, amely adatok ismerete, használata, továbbítása – álláspontja szerint - egyértelműen szembe megy a GDPR 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság, a célhoz kötöttség, adattakarékosság elveivel. Az e-Papír kísérő formján megjelenített, az eljáró jogi képviselő személyes adata (születési helye, ideje, anyja neve) az e-Papírral történő kommunikáció miatt, azoknak az ügyiratoknak a részévé válik, amelyben az eljáró ügyvéd az ügyfelet képviseli és amely adatok kezeléséhez, sőt továbbításához  az eljáró ügyvéd NEM járult hozzá, ezek az adatok a formra kötelezően beírásra kerülnek, melyet tűrni köteles az eljáró jogi képviselő, ha a hivatásrendbeli kötelezettségeinek eleget kíván tenni. Egy e-Papíron kezdeményezett védői indítvány része lesz a nyomozati iratoknak, része lesz a bírói szakban a bírósági periratoknak, amely iratok (és így az eljáró jogi képviselő személyes adata) nem csak az e-Papír címzettje számára lesz ismert (aki az első számú adatkezelő volt) , hanem ismertté válik annak az adott büntetőeljárásnak valamennyi védője, gyanúsítottja számára, ami mindenképpen aggályos lehet, tekintve, hogy más hivatásrendekre ez a gyakorlat nem jellemző. A NAIH egyes leveleiből, kommunikációjából minduntalan az derül ki – mutatott rá – hogy a NAIH egyedi eseteket tud csak vizsgálni – tehát ha tényleges jogsérelem történt – és a mozgástere is korlátozott, hiszen  a NAIH - az lnfotv. 57. §-a alapján -  nem írhatja elő a jogalkotónak a kötelező elektronikus azonosításra vonatkozó szabályok módosítását, és csak ajánlást tehet arra, hogy a jövőben adatvédelmi incidens ne történjen. Zárai Eszter a kialault helyzet és rossz gyakorlat orvoslására egyértelműen jogszabály módosítást képzel el, melynek részleteiről majd itt az Adatszalon egyik ülésén számolunk be részleteiben. 

Ezt követően Molnár Adél tartott összefoglalót a NAIH elmúlt években hozott azon határozataiból, mely az ügyvédek adatkezelését érinti. 

A NAIH egyik legelső, ügyvédi adatkezelés tárgyában hozott határozata (3653-9/2021) a különélő szülők közös kiskorú gyermeke adatainak megismerésére és kezelésére vonatkozó jogosultságával kapcsolatosan tartalmazza a hatóság álláspontját. Eszerint mindaddig, amíg a szülői felügyeleti jogot nem rendezi bírósági ítélet (tehát amíg az eljárás folyamatban van), addig egyik szülőtől sem tagadható meg, hogy gyermeke személyes adatait megismerje és kezelje. Ez a határozat kimondja azt is, hogy amikor az ügyvédnek a megbízó harmadik személy személyes adatát adja át jogérvényesítés céljából, akkor a megbízó már adatkezelőnek minősül (tehát tevékenysége túlmutat a háztartási adatkezelésen, ezért alkalmazandó rá a GDPR), és ebből következően a megbízó, mint adatkezelő is köteles a harmadik személy felé a 15. cikk szerinti tájékoztatás megadására (előzetes, kérés nélküli tájékoztatást viszont nem kell adnia). Már ez a döntés is érinti az ügyvédi titok vs. GDPR kérdéskört, amit egy friss hatósági határozat részletesebben is kifejt (186-2/2024). Ennek lényege, hogy a GDPR 14. cikke alapján az ügyvédnek nem kell előzetes tájékoztatást adnia harmadik személynek (tekintettel a 14. cikk (5) bekezdésében található kivétel-szabályra), ugyanakkor egy nem ügyféltől (adott esetben ellenérdekűtől) érkező "egyedi" utólagos tájékoztatás kérés az adatkezelésről nem tagadható meg a 14. cikk (5) bekezdésében szereplő ügyvédi titokra hivatkozással. Ez a megkeresés ugyanis már a 15. cikk szerinti hozzáférési jog gyakorlásnak minősül, melyre nem vonatkozik ez a kivétel. Ilyen esetben az ügyvédnek az egyedi tájékoztatást a 23. cikk figyelembevételével, egyedi mérlegelést végezve kell megadnia. Adél felvetése alapján megegyeztünk abban, hogy a határozat elvi alapvetése elfogadható, részletei vitathatóak, de az bizonyosan nem jó gyakorlat, hogy egy konkrét megkeresésre az ügyvéd az ügy egyedi végiggondolását ne végezze el és ne válaszoljon a megkeresésre, vagy elmulasztva a megkeresés végiggondolását, csak annyit válaszoljon, hogy az ügyvédi titok miatt nem ad tájékoztatást. A jelenlévők egyetértettek abban is, hogy a kollégák segítése és edukálása e témakörben (és általában is az adatvédelem területén) alapvető fontosságú.

Bár szűk körben voltunk, a hangulat megint jó volt. Jókedvünk talán elhallatszott a Falk Miksa utca 9-11. alá is :-) Köszönjük, hogy eljöttetek. 

Tavaszra még sok eseményt szervezünk, melyekről a honlapon teszünk közzé információkat. Várunk oda is mindenkit szeretettel.






2024. március 12., kedd

AdatSzalon Kollégium - 2024. április 18. - Budapest

Időpont: 2024. április 18. csütörtök 13:00 - 15:00

Helyszín: Budapest, Falk1 Rendezvényközpont

Regisztráció: A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linken lehet megtenni a terem befogadóképességéig, de legkésőbb 2024. március 17. 12:00 óráig


TémaA compliance évtizede? - a visszaélés-bejelentési rendszerek és a bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység az első tapasztalatok alapján

1. Az új Panasztörvény által előírt feladatok
2. Az ügyvédek, mint foglalkoztatók kötelezettségei
3. Bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység 
4. Adatvédelmi érdekességek a visszaélés-bejelentési rendszerekkel kapcsolatban
5. Kérdések – válaszok
6. Vizsga

A rendezvényt 3 kreditpontos ügyvédi továbbképzési eseményként kezdeményeztük regisztrálni a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási-, és Akkreditációs Bizottságánál. Ebből 2 kreditpont az előadáson való részvétellel szerezhető, míg további 1 kreditpont az  előadást követő feleletválasztós írásbeli vizsgával.




2020-ban hívtuk életre az Adat Szalont azzal a céllal, hogy összehozzuk az adatvédelmi jog iránt érdeklődő kollégákat és szakembereket, és egy kávé mellett megbeszélhessük az aktuális témákat. Ezt követően útjára indult az Adat Szalon Online, ami lehetőséget teremtett arra, hogy több kollégához jussunk el. Hiszünk azonban az élő szó erejében, ezért edukatív jellegű előadásainkat Adat Szalon Kollégium címen tartjuk.

Legújabb előadásunkon egy nagyon aktuális témát, a bejelentőügyvédi tevékenységet vizsgáljuk meg. Az ügyvédeket egyfelől, mint Pmt. hatálya alá tartozó foglalkoztatókat érintik az új Panasztörvény rendelkezései, másfelől a bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység új piacot is teremt számukra. Előadásunkban röviden összefoglaljuk a törvény rendelkezéseit, a bejelentővédelmi ügyvéd feladatait, kitérve az adatvédelmi kérdésekre is, és gyakorlati tanácsokat adunk az ilyen típusú megbízások elvégzéséhez, valamint betekintést nyújtunk a Magyar Ügyvédi Kamara által működtetett visszaélés-bejelentési rendszer kulisszái mögé. 

Az első előadást 2023. novemberben tartottuk a témában, azóta azonban számos tapasztalattal gazdagabbak lettünk. Az előadáson szívesen mesélünk azokról a buktatókról és kihívásokról, amivel az elmúlt 9 hónapban találkoztunk. 

Mivel a Budapesti Ügyvédi Kamara éppen megszépül, így külső helyszínen tartjuk az előadást. A Falk1 Rendezvényközpontban várnak minket, de mivel a terem kisebb, mint a Díszterem, ezért kérem, hogy azok jelentkezzenek, akik részvételére valóban számíthatunk. Köszönöm a megértéseteket.

Az előadás során lesz lehetőség kérdezni, illetve igyekszünk szövegszerű javaslatokat is megfogalmazni.

Ha a témával kapcsolatban konkrét kérdéseid vannak, elküldheted előre vagy megírhatod az eseménynél. Ha valamely más témában szívesen hallgatnál vagy tartanál előadást, írj az iroda@dekanydora.hu e-mail címre.

Várunk szeretettel minden érdeklődőt.

dr. Molnár Adél
dr. Dékány Dóra

AdatSzalon Café - 2024. március 21. Budapest

Időpont: 2024. március 21. csütörtök 15:00 - 17:00 

Helyszín: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 1. - Baristum Kávézó

Program: kerekasztal beszélgetés

Téma: Az ügyvédi adatkezelés - a NAIH gyakorlatának tükrében

A márciusi AdatSzalon Cafén ismét az egyik kedvenc témánkat hozzuk. Az ügyvédi adatkezelés a GDPR-Üttv-Pmt Bermuda háromszögében értelmezhető leginkább, de mi mindig megpróbálunk kiutat találni a mágneses viharból. A márciusi beszélgetésre Adél készül a világítótoronyként utat mutató NAIH gyakorlatából. Szerintem nagyon izgalmas lesz!

Várjuk a feketeöves adatvédelmisek és GDPR guruk részvételét.

Amennyiben neked is van egy érdekes kérdésed vagy problémád a a témával kapcsolatban, akkor írd meg nekünk, és kitérünk erre is. 

A részvétel ingyenes, regisztrációhoz nem kötött, de köszönjük, ha a Facebook eseménynél jelzed részvételi szándékodat. (Mivel a székház felújítás miatt egy kisebb helyszínen leszünk, kérjük a pontos visszajelzést.)

Az esemény valódi beszélgetés, nem közvetítjük online.

Ha valamely témában szívesen hallgatnál vagy tartanál előadást, írj az iroda@dekanydora.hu e-mail címre. 

Várjuk az adatvédelmi jog iránt érdeklődőket! (Az eseményen szívesen látjuk a nem-ügyvéd szakembereket is.)