Mivel az AdatSzalon Café törzshelye, a BÜK Klub éppen szépül, ezért máshol kellett kerek asztalt kerestünk. A mai AdatSzalon Cafét a Baristum Kávézó galériáján tartottuk, ami kicsi, de kedves hely a Falk Miksa utcában. (Ha betértek, a célkás almalevet ajánlom).
Első előadásunkat Zárai Eszter tartotta, akinek a témája az ügyvédek személyes adatainak kezelése a különböző hatósági eljárásokban, különös tekintettel az adatok vándorlására.
Zárai Eszter előadásában három rendszer működését mutatta be, így az „E-papírt”, a „Robotzsarut”, és kitért a megboldogult „IKR” rendszerre is, amit már el is fedett a feledés. Vizsgálatának tárgya elsősorban az volt, hogy az „E-papíron”, a jogi képviselők által benyújtott iratokon minden esetben látszik a jogi képviselő családi neve, születési helye és ideje, valamint az anyja neve, amely adatok ismerete, használata, továbbítása – álláspontja szerint - egyértelműen szembe megy a GDPR 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság, a célhoz kötöttség, adattakarékosság elveivel. Az e-Papír kísérő formján megjelenített, az eljáró jogi képviselő személyes adata (születési helye, ideje, anyja neve) az e-Papírral történő kommunikáció miatt, azoknak az ügyiratoknak a részévé válik, amelyben az eljáró ügyvéd az ügyfelet képviseli és amely adatok kezeléséhez, sőt továbbításához az eljáró ügyvéd NEM járult hozzá, ezek az adatok a formra kötelezően beírásra kerülnek, melyet tűrni köteles az eljáró jogi képviselő, ha a hivatásrendbeli kötelezettségeinek eleget kíván tenni. Egy e-Papíron kezdeményezett védői indítvány része lesz a nyomozati iratoknak, része lesz a bírói szakban a bírósági periratoknak, amely iratok (és így az eljáró jogi képviselő személyes adata) nem csak az e-Papír címzettje számára lesz ismert (aki az első számú adatkezelő volt) , hanem ismertté válik annak az adott büntetőeljárásnak valamennyi védője, gyanúsítottja számára, ami mindenképpen aggályos lehet, tekintve, hogy más hivatásrendekre ez a gyakorlat nem jellemző. A NAIH egyes leveleiből, kommunikációjából minduntalan az derül ki – mutatott rá – hogy a NAIH egyedi eseteket tud csak vizsgálni – tehát ha tényleges jogsérelem történt – és a mozgástere is korlátozott, hiszen a NAIH - az lnfotv. 57. §-a alapján - nem írhatja elő a jogalkotónak a kötelező elektronikus azonosításra vonatkozó szabályok módosítását, és csak ajánlást tehet arra, hogy a jövőben adatvédelmi incidens ne történjen. Zárai Eszter a kialault helyzet és rossz gyakorlat orvoslására egyértelműen jogszabály módosítást képzel el, melynek részleteiről majd itt az Adatszalon egyik ülésén számolunk be részleteiben.
Ezt követően Molnár Adél tartott összefoglalót a NAIH elmúlt években hozott azon határozataiból, mely az ügyvédek adatkezelését érinti.
A NAIH egyik legelső, ügyvédi adatkezelés tárgyában hozott határozata (3653-9/2021) a különélő szülők közös kiskorú gyermeke adatainak megismerésére és kezelésére vonatkozó jogosultságával kapcsolatosan tartalmazza a hatóság álláspontját. Eszerint mindaddig, amíg a szülői felügyeleti jogot nem rendezi bírósági ítélet (tehát amíg az eljárás folyamatban van), addig egyik szülőtől sem tagadható meg, hogy gyermeke személyes adatait megismerje és kezelje. Ez a határozat kimondja azt is, hogy amikor az ügyvédnek a megbízó harmadik személy személyes adatát adja át jogérvényesítés céljából, akkor a megbízó már adatkezelőnek minősül (tehát tevékenysége túlmutat a háztartási adatkezelésen, ezért alkalmazandó rá a GDPR), és ebből következően a megbízó, mint adatkezelő is köteles a harmadik személy felé a 15. cikk szerinti tájékoztatás megadására (előzetes, kérés nélküli tájékoztatást viszont nem kell adnia). Már ez a döntés is érinti az ügyvédi titok vs. GDPR kérdéskört, amit egy friss hatósági határozat részletesebben is kifejt (186-2/2024). Ennek lényege, hogy a GDPR 14. cikke alapján az ügyvédnek nem kell előzetes tájékoztatást adnia harmadik személynek (tekintettel a 14. cikk (5) bekezdésében található kivétel-szabályra), ugyanakkor egy nem ügyféltől (adott esetben ellenérdekűtől) érkező "egyedi" utólagos tájékoztatás kérés az adatkezelésről nem tagadható meg a 14. cikk (5) bekezdésében szereplő ügyvédi titokra hivatkozással. Ez a megkeresés ugyanis már a 15. cikk szerinti hozzáférési jog gyakorlásnak minősül, melyre nem vonatkozik ez a kivétel. Ilyen esetben az ügyvédnek az egyedi tájékoztatást a 23. cikk figyelembevételével, egyedi mérlegelést végezve kell megadnia. Adél felvetése alapján megegyeztünk abban, hogy a határozat elvi alapvetése elfogadható, részletei vitathatóak, de az bizonyosan nem jó gyakorlat, hogy egy konkrét megkeresésre az ügyvéd az ügy egyedi végiggondolását ne végezze el és ne válaszoljon a megkeresésre, vagy elmulasztva a megkeresés végiggondolását, csak annyit válaszoljon, hogy az ügyvédi titok miatt nem ad tájékoztatást. A jelenlévők egyetértettek abban is, hogy a kollégák segítése és edukálása e témakörben (és általában is az adatvédelem területén) alapvető fontosságú.
Bár szűk körben voltunk, a hangulat megint jó volt. Jókedvünk talán elhallatszott a Falk Miksa utca 9-11. alá is :-) Köszönjük, hogy eljöttetek.
Tavaszra még sok eseményt szervezünk, melyekről a honlapon teszünk közzé információkat. Várunk oda is mindenkit szeretettel.
